A kiállítások egyik legnagyobb ereje a személyes találkozás

A Farmer-Expo hazánk egyik legjelentősebb agrárseregszemléje, amit az építkezési munkálatok miatt idén a megszokottnál kisebb, 15 260 m2 területen rendeztek meg. A négy nap alatt 31 430 látogató volt kíváncsi a 272 kiállító termékére, szolgáltatására. A látványos állatbemutatók és egyéb kísérőrendezvények (drónbemutató, kötélhúzás, varázsszőnyeg) mellett a szervező V-TRADE Kiállítások Kft. ezúttal négy nagy szakmai konferenciára várta az érdeklődőket.

Augusztus 17-20. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusa adott otthont a 32. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításnak és a 18. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállításnak. A magyar meggyágazat tündöklése vagy bukása című konferencián a szektor idei legnagyobb kihívásaival foglalkoztak. A piaci viszonyok (kisebb termés mellett is alacsony árak) alakulása mellett a növényvédelmi problémákat (moníliát, az antraknózist és a foltosszárnyú muslica elleni védekezést) vették górcső alá. A növénytermesztési konferencia mottója a „hatékonyan, de másként” volt. A szakma a műtrágya- és vegyszermentes irányba mozdult el a talajbiológiai egyensúly újraépítése érdekében. Magyarországon 4,1 millió hektár szántón gazdálkodunk, ebből 1,8-2 millió hektár az, ami el van savanyodva. A talaj tápanyagfelvevő képessége csak a töredéke a jobb kondícióban lévőkének. Az ilyen talajon termelt növény beltartalma gyengébb lesz, és az ebből készített élelmiszer, valamint takarmány tápálálóértéke is gyengébb.

Fontos volna, hogy a magyar mezőgazdaság húzó vállalkozásai is magyarok legyenek.

AZ ÁLLATTARTÓK BORÚSAN LÁTJÁK A JÖVŐT

Az állattenyésztési konferencián arról volt szó, hogy a modern állattenyésztésben rengeteg olyan anyag keletkezik (például a trágya), amiből pénzt lehet csinálni. Az egyik nagy kereskedelmi bank minden évben elkészíti a kkv. agrárhangulat-indexet. Az idei mutató alapján kimondható, hogy a megkérdezettek többsége borúsan látja az ágazat, illetve saját vállalkozásának jövőjét. Az pedig ennél is rosszabb, hogy az utóbbi három évben trendszerűen csökken a hangulati index értéke. A sertéstenyésztési konferencia fókuszában az árak alakulása, a jövedelmezőség mikéntje és persze a világban fellelhető tendenciák álltak. A tét nagy: vagy hagyjuk, hogy a fejlett országok a magas hozzáadott értékű termékeiket nálunk, de nélkülünk állítsák elő, vagy (hathatós szakpolitikai támogatással) eleve kooperációban gondolkodunk és már a fejlesztés, majd pedig a gyártás folyamatába is aktívan bekapcsolódunk. A beletörődés biztosan zsákutca, elég, ha csak a 2 millióra visszaesett hazai kocalétszámot tekintjük. Vaszkó László szavai szerint a szakkiállítások ereje éppen abban van, hogy teret adnak a személyes találkozásnak, nem feledve a kézfogás erejét. A Farmer-Expo küldetése idén is ez volt.

MÁSZ-NAGYDÍJ

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a XXXII. Farmer-Expón a Tenyésztési Nagydíjat a hosszú ideje kimagasló tenyésztői munkájáért és a kiállításon több fajtában bemutatott kimagasló minőségű tenyészállataiért a Sebők családnak adományozta. A díjat Minárovics Máté a német húsmerinó juh, Sebők Mihály a német fekete fejű juh és Sebők Mihályné a magyar merinó juh törzstenyésztői vették át.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Tenyésztőszervezeti Nagydíját a kiállításon nagy létszámban és kiemelkedő színvonalon bemutatott tenyészállatokért a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének adományozta.  

A kiállítási eredmények a MÁL szeptemberi számában olvashatók