Jó gyakorlatok és termelői bemutatkozók a helyi termék rendezvénysorozat tavaszi eseményein
A kamara kiadványt állított össze a Helyi termék rendezvénysorozatának tavaszi eseményein bemutatott jó gyakorlatokról és a kiállító termelőkről.
Budapesttől Pannonhalmáig, Pakstól Hajdúböszörményig tartott rendezvényeken szakmai előadások és jó gyakorlatok sora várta a látogatókat termelői kiállítással, kóstoltatással egybekötve. A kiadványban bemutatjuk a rendezvényeken részt vett, számtalan példaértékűen működő gazdaságot, a jó gyakorlatokat és a leggyakrabban felmerülő aktuális kérdéseket is.
A Helyi termék kiadvány célja azon információk, jó gyakorlatok és kérdések összegyűjtése, melyek a helyszíneken elhangzottak, és hasznosak lehetnek mindazoknak, akik akár már belevágtak a helyi termékek előállításába, vagy még csak tervezik tevékenységüket megkezdeni.
A teljes kiadvány ITT érhető el.
A gyakran ismételt kérdések közül szemezgettünk:
Az állatorvosi társadalom elöregedőben van, gondolkodnak-e az ő munkájukat kiváltó más szereplők bevonásán?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az AM kezdeményezte a jogosult állatorvosi rendszer megújítását, kibővítését. Az uniós jogszabályok adta felhatalmazással élve bővítésre kerülne az élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat ellátók köre (átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő). A törvényi és kormányrendeleti szintű jogszabály módosításoknak köszönhetően a feladatellátásba az állatorvosok mellett élelmiszer-mérnökök, és egyéb agrár-szakemberek bevonása is megvalósulna.
Őstermelőtől vett sertésből készített feldolgozott hústerméket értékesíthet-e kistermelő?
A kistermelő a saját maga által megtermelt alaptermékből, illetve a saját maga által nevelt állatból előállított élelmiszert értékesítheti. Az őstermelőtől/kistermelőtől vásárolt feldolgozott húskészítményt egyéni vállalkozóként, vagy Bt., Kft.-ként működő hentesüzlet, mint kiskereskedelmi egység értékesítheti.
A hatósági állatorvos arról tájékoztatott, hogy megszűnt a húskészítmények területi korlátozása és már egész Magyarországon árusítható. A friss termelői csirke és nyúlhús esetében hogyan lehet eljárni?
A kistermelők árusítási lehetőségének könnyítése érdekében 2021. május 17-én megjelent a többek között a kistermelői rendeletet is módosító 20/2021. (V. 17.) AM rendelet. Ezen túl a kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például sajtot, kolbászt) – saját gazdasága mellett az egész ország területén értékesíthet a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. Továbbra is kivételt jelent a sertés, a juh, a kecske, a szarvasmarha, a strucc és az emu húsa.
Élelmiszer-biztonságilag megfelelő edényzetből a vevő által hozott csomagoló anyagba (üveg, vödör) értékesíthet-e mézet a kistermelő?
Amennyiben a kistermelő nem előre csomagolt termékként értékesíti a mézet a vevő által biztosított csomagolóanyagba, abban az esetben is biztosítani kell a nyomon követhetőséget. Az értékesítéskor a felelősség részben a vevőre átszáll, mivel az ő általa biztosított csomagolóanyagba kerül a termék, de a kistermelőnek élelmiszer-biztonsági probléma esetén igazolnia kell, hogy az általa eladott méz megfelelő volt.
Tejelő kecske esetén milyen gyakran szükséges a tejet bevizsgáltatni? Szintén tejelő kecske esetén milyen vérvizsgálat szükséges?
A nyers tejként értékesítésre kerülő, illetve feldolgozásra kerülő tejre vonatkozó követelmény (kecsketej esetén összcsíraszám 30 °C-on ml-ként 1 500 000 vagy kevesebb) teljesítéséhez a havi 2 minta alapján számított mértani átlag szükséges. A tejelő kecske állomány brucellózis és gümőkór mentessége a követelmény, vérvizsgálat a brucellózis mentesség megállapításához kell.
Fürjtojás értékesítésénél milyen jelölési kötelezettség áll fenn?
A tyúktojás esetében kötelező a tojásokat egyedileg jelölni a kistermelői rendelet szerint. A fürjtojás esetében nem kell egyedi tojásjelölést alkalmazni.
Hogyan alakul a méz Áfá-ja eltérő adóalanyok esetében?
Kompenzációs rendszerben méz értékesítése esetén a kompenzációs felár mértéke a kompenzációs felár alapjának 7 százaléka. Amennyiben az értékesítést végző adóalany nem jogosult kompenzációs felárra, úgy a méz 27%-os adókulcs alá esik.
Forrás: NAK