EGY TENYÉSZETKÓD - EGY TARTÁSI HELY ÜGY
A legendák eloszlatására és a felesleges szankciók elkerülésére tett próbálkozás. Mozsgai József nemrég közzétett a FB oldalán egy az egy tartási hely egy tenyészetkód témában. Utánajártam az általa felvetett kérdéseknek és közzéteszem, amit megtudtam.
Nem rendszerszintű hibáról van szó akkor, amikor szankciót szabnak ki olyan húsmarhatartóknak, akiknél az ellenőrzés során eltérést találnak az egységes kérelemben megadott adataiban és/vagy a központi ENAR nyilvántartásban, valamint a helyszínen fellelt egyedek között (pl. adott egyed nem oda volt bejelentve, ahol az ellenőrzéskor tartózkodott).
Ilyen esetek nagyon kis számban fordulnak elő, lehet, hogy országosan kevesebb mint 20. Ettől még igyekszünk segíteni és levonni a következtetést, hogy legközelebb ezek is elkerülhetők legyenek.
Az ilyen esetek mindig abból következnek, hogy néhány gazda valamiért (ezek okát érdemes lenne megnézni, hogy tanuljunk belőle) nem tett eleget időben az adategyeztetési kötelezettségének (ami 2020. május 15-én járt le és intenzív tájékoztatási kampány volt tavaly ezzel kapcsolatban) vagy a változás bejelentési vagy az ENAR bejelentési kötelezettségének.
Ezekre a mulasztásokra sajnos a jogszabály nem tesz lehetővé méltányossági felülvizsgálatot, ami azt jelenti, hogy a körülményeket vagy okokat nem vizsgálhatják, csak azt, hogy történt mulasztás vagy nem. Ha történt, akkor kiszabják a szankciót. Annyit lehet tenni, hogy a következő (2022-es) kérelem beadáskor fokozottan figyelni kell arra, hogy az állatok a tényleges tartási helyre legyenek lejelentve és utána az évközi változásokat mindig időben jelentsük be.
Amennyiben a tartó más tenyészetkódhoz tartozó tartási helyre hajtja/viszi állatait, akkor azt az ENAR-ban kell jelenteni. Ehhez már nem kell állatorvosi igazolás, amennyiben a tulajdonos/tartó ugyanaz a régi és az új tartási helyen. A MÁK 2022-től az egységes kérelem felületen meg fogja adni a tartó valamennyi tenyészetkódját, amiket bejelölve nem kell többet változás bejelentéssel foglalkozni a MÁK felé csak akkor, ha új tenyészetkódot igényeltünk.
A bejelentésekhez nem kell sok idő és bárhonnan (akár a legelőről) megtehetők a webes felületen. Már szinte mindenkinek van okostelefonja és használ mobilneten böngészőt vagy valamilyen közösségi oldalt. Amennyiben erre még sincs ideje, akkor segítséget kell kérni vagy megbízni valakit ezzel. Jobban megéri, mint a támogatástól elesni.
Az ellenőrzés lehet adminisztratív és helyszíni. Az adminisztratív ellenőrzés az aktuális ENAR adatbázist hasonlítja a kérelemben beadott listával. Amennyiben nem azonos a kettő és a változás nincs bejelentve (akár az ENAR-ban akár a MÁK-hoz), akkor szankciót szabnak ki. Ennek mértéke az érintett egyedek számától és a támogatott állományhoz viszonyított aránytól függ.
A helyszíni ellenőrzésnél az ellenőr ENAR-ból frissen lekért egyedleltárral (1047) és a szarvasmarha-állomány nyilvántartási listával (1949) veti össze a helyszínen talált egyedeket. Ezek a listák valamennyi bejelentett egyedet tartalmazzák a tenyészetkódokkal együtt.
Helytelen az az állítás, hogy a NÉBIH és MÁK két adatbázisból dolgozik! Mindenki egy adatbázisból, az ENAR-ból dolgozik és onnan veszi az adatait. Ha gond van, az az ENAR bejelentés elmulasztásából, hiányosságából vagy hibájából adódik.
Tévedés az is, hogy minden legelőszakasz vagy parcella helyrajzi számához egy külön tenyészetkódot kell rendelni vagy az az állítás, hogy a parcelláknak érintkezniük kell. Ezt semmilyen jogszabály nem írja elő.
A vonatkozó FVM rendelet (119/2007) szerint tartási hely bármely olyan, egy járványügyi egységet képező létesítmény, építmény vagy bármely olyan hely, ahol szarvasmarhát állandó vagy időszakos jelleggel tartanak, vagy ahol ezek tartózkodnak.
Egy tenyészetkódhoz lehet több helyrajzi számot (tartási helyet) rendelni, olyan parcellákat is, amelyek nem érnek össze. Optimalizálni kell a tenyészetkódok számát. Ezt az is meg tudja tenni, aki 8-10 legelőtagot használ és 30-40 km hosszan legeltet.
Annak a néhány gazdának, akinek megyéken átnyúlik a legelője, más tekintetben is nehezített a dolguk, ez sajnos egy olyan adottság, amihez alkalmazkodnunk kell. Ez nem új helyzet, hiszen a megyehatárok legalább 70 éve ebben a formájukban léteznek és azóta képeznek egy járványügyi egységet humán vonatkozásban is.
Az e-marhalevél 3 minősített esetben használható fel a papír alapú helyett: leölés, elhullás, vágóhídon kívüli kényszervágás. Mindezt azért, hogy ne kelljen a tetemet várakoztatni, mert meg kell rendelni a papír alapú marhalevelet. Hosszabb távon fel kell készülni a papír alapú marhalevél teljes kiváltására és az e-marhalevél teljeskörű használatára, amihez a web alapú ENAR-t készségszinten kell majd tudni használni, mint pl. az Ügyfélkapu rendszert.
