A magyar lófajták hatása az ukrán hátas kialakítására - II. rész

Írta: Irina Tkachova, PhD^*

* Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia - Állattenyésztési Intézet, Harkov

Orosz nyelvről magyarra fordította: Antal László

Az ukrán hátas lófajta kitenyésztését a II. Világháborúban megfogyatkozott állomány helyreállítása tette szükségessé. Olyan fajta kitenyésztését irányozták elő, amely az ukrán sztyeppei viszonyokhoz jól adaptálódik, életerős, kitűnő munkakészségű és képes e tulajdonságokat átörökíteni.

A tenyésztési elvek változása

Az 1961-1980 periódusban a fajtacsoport tenyésztési elvei merőben megváltoztak, kisebb szerepet kaptak az angol telivér, többet a célnak megfelelő saját tenyésztésű mének.

Sikerült egy kiváló furioso-north star mént is biztosítani, amely mély nyomot hagyott a fajtában.

Céltudatosan törekedtek arra, hogy a célpárosításokból származó és kipróbált egyedeket, mint pozitív variánsokat, tenyésztésbe vegyék. A tenyésztés során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a ménesek tenyészállománya szilárd szervezetű, jó küllemű és a sportban sikeresen szereplő ménekből és kancákból tevődjön össze. A bonyolult fajtakeresztezés eredményesnek bizonuúlt, amit a sportban elért eredmények igazolnak. Nehéz lenne tudományosan megalapozni, de a megfigyeléseik arról tanúskodnak, hogy a kiinduló fajták kedvező tulajdonságait sikerült ötvözni egy új, egységesített populációban.

A fajta elismerése idejére világosan kirajzolódtak a genetikailag elkülöníthető vonalak. A populációt ebben az időben a következő vérhányad-adatok jellemezték:

angol – trakehneni - magyar – 20,4%

angol - magyar – 16%

angol – hannoveri - magyar – 12,1%

angol – trakehneni – hannoveri - magyar és angol - orosz hátas – trakehneni - magyar – 8,7%.

Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a fajtán belül kialakult geneológiai csoportok mindegyikének az alapját Magyarországról származó kancák alkották.

Egy sikeres vásárlás

Külön cikket érdemelne egy kiváló mén. A hatvanas években az Orosz Federáció Lótenyésztési Főigazgatósága többször vásárolt Magyarországon Furioso-North-Star fajtájú lovakat sportló tenyésztési célokra. Az egyik vásárlás alkalmával sikerült az ukrajnai ménesek számára bisztosítani egy kiváló mént, melynek hivatalos neve Furioso A XXVI-2 volt. Valerij Feodoszjevics Csebajevszkij mindegyik ménnek magyarul is jól hangzó nevet adott. A szép gesztenye-pej mén az Árpád nevet kapta.

Árpád igen jó felépítésű, a fajtát jól reprezentáló, arányos fejű, hosszú nyakú mén volt, kissé gyengébben izmolt háttal, de igen jó faralakulással és széles mellkassal. Mivel nem volt kipróbálva, a moszkvai „Dinamó” sport klubjába adták. A felkészítés során jó ugró képességet mutatott. Az Ukrán Tenyészállat Tenyésztő Tröszt az Alexandriai ménesbe osztotta be, ahol a kanca állomány nagy része magas angol telivér vérhányadú volt. 1967-től 1979-ig volt tenyésztésben az Alexandriai ménesben, 1980-1981-ben a Lozovói ménesben, s utóbbiban tért örök nyugovóra.

Árpád (Furioso А XXVI-2) cirill betűs származása

134 ivadéka közül 32 ért el nagyon jó sport eredményt, közülük 15 bizonyult kitűnőnek.

Univerzális örökítő volt. Utódai a díjugratásban, military versenyeken és díjlovaglásban egyaránt tehetségesek voltak. Nehéz lenne felsorolni minden ivadékát, amely nemzetközi, szovjet vagy ukrán bajnokság győztese vagy helyezettje volt.

Árpád 1976-ban született ménivadéka, Figurant a Kijevi Mezőgazdasági kiállítás legszebb lova volt. 26 lánya kapott törzskanca beosztást.

Harmadik és negyedik generációs utódai is sikeresek a sportban. Utódai nagyon jól párosíthatók a Beszpecsnüj vonal ménjeihez.

További kiemelkedő sikerek

A fajta legjobbjai származásában mindig ott találhatók a magyar elődök.

Ichor, nyergében Kizimovval. Olimpiai bajnok 1968-ban Mexikóban, 1972-ben Münchenben (apja Chobot trakehneni, anyja  Infra 1, 1/4 magyar vérhányad).

Igrok, 1968. évi sötétpej mén (apja Gunib-angol telivér, anyja 87 Infra-2, 1/8 magyar vérhányad) a moszkvai Olimpián 1980-ban egyéni második díjlovaglásban Jurij Kovsovval, de a 3. és 4. helyen is ukrán lovakat lovagoltak: Viktor Ugrjumov (Shkval) és Vera Miszevics (Plot). A Szovjet díjlovagló válogatott első volt csapatban és mindegyik lónak magyar kancára vezethető vissza a származása.

Fontos kancacsaládok

A fajtában sok kancacsaládot magyar kancák alapítottak. Köztük az egyik legsikeresebb 86 Infra 1, anyja Frina magyar kanca, apja angol telivér Iszpütátyel. Frina vérhányada: 1/2 magyar, 3/8 atv, 1/8 ismeretlen.

87 Infra 2, 1962 évi kanca, nem kevésbé értékes. Championoknak és kitűnő tenyészméneknek adott életet. Vérhányada 1/4 magyar, 3/16 atv, 1/2 trakehneni és 1/16 ismeretlen.

Az Alexandriai és Lozovói ménesben Arizóna (apja Amon atv, anyja magyar Iva) alapított családot. 2000-2017 között ebből a családból származott a legtöbb kiváló sportló.

A Derkuli ménesben 160 Tina tűnt ki (apja Brig atv, anyja hannoveri x magyar Travka). Tőle származik az 1966-ban született Tichvin mén, a fajta legsikeresebb törzsménje. Ugyancsak ebben a ménesben találhatjuk Chohlatkát a magyar Vega után. Ebből a családból származik Chohlatka 2, a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás nagydíjasa.

A Dnyepropetrovszki és Alexandriai ménesben terjedt el a magyar Okeánia család. Az 1942-ben született sárga kanca sok kiválóság anyja. Lányai Chorosájá, Chovansina, Hozjájka külföldről találtak vevőket. Híres a magyar Nona családja, amely az Alexandriai ménesben terebélyesedett ki. Utódai kitűnő sportlovak.

Az ukránh átas fajtát a Szovjetúnió Agroprom szervezete 1990. 12. 17-én regisztrálta elismert önálló fajtaként, amelyről az 5232 számú szerzői tanúsítványt írta alá Dzsaparidze Tengiz Grigorjevics elnökhelyettes.

Ilyen módon bizonyítást nyert, hogy az ukrán hátas kitenyésztésében, annak főleg kezdeti szakaszában, a magyar fajtákból származó kancák, később Árpád mén ivadékai, nagy szerepet játszottak.